Térképtörténeti blog

A 18. században főurakat és egyházi méltóságokat névnapjukon gyakran köszöntöttek az alkalomra íródott verssel vagy zeneművel, de arra is ismerünk példát, hogy műalkotásnak beillő atlasszal. Ilyen névnapi tiszteletadásként készített atlaszművel kedveskedett kenyéradójának, Batthyány József hercegprímásnak az 1780-90-es években érseki uradalmi mérnökeként tevékenykedő, egykori pálos szerzetes, a magyar erdőgazdálkodás úttörője, Mak Domonkos.
Az 1790-ben készült atlaszt ma a magyar nemzeti könyvtár kézirattára őrzi. Bejegyzésünk a művet középpontba állító kutatás előzetes eredményeit ismerteti.

A történelem során nem csupán települések tűntek, tűnhetnek el, hanem földrajzi képződmények és velük együtt nevük is. Pataháza és a Pataházi-sziget története mindkét esetre példa. Az előbbi Győr részévé válva szűnt meg önálló településként létezni, az utóbbi a Mosoni-Duna-ág szabályozása nyomán tűnt el, de nevüket és emléküket régi térképek őrzik.

Franz Raffelsperger postai hivatalnok és geográfus 19. század eleji, postai társasutazást bemutató írói munkássága, valamint időléptékes térképei korábban elkerülték a kutatói figyelmet. A térképek betekintést nyújtanak a Habsburg Birodalom postai útvonalhálózatába és szemléltetik két adott város közötti távolság időbeli mértékét. Ezek révén a korabeli utazóközönség előre tájékozódhatott a vállalt út időtartalmáról és tervezett utazásának körülményeiről.
Folytatjuk a jelenleg is zajló kutatás eredményeiről szóló, korábbi bejegyzést.

Franz Raffelsperger postai hivatalnok és geográfus 19. század eleji, postai társasutazást bemutató írói munkássága, valamint időléptékes térképei korábban elkerülték a kutatói figyelmet. A térképek betekintést nyújtanak a Habsburg Birodalom postai útvonalhálózatába és szemléltetik két adott város közötti távolság időbeli mértékét. Ezek révén a korabeli utazóközönség előre tájékozódhatott a vállalt út időtartalmáról és tervezett utazásának körülményeiről.
A jelenleg is zajló kutatás eredményei e bejegyzésben és hamarosan megjelenő folytatásában olvashatók.

A Magyar Corvin-lánc Testület kiadásában, az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója emlékére megjelent A középkori Magyarország településatlasza.
A kötet Lelkes György középkori helynév-gyűjteménye alapján, 2018 és 2022 között készült, a Klinghammer István által vezetett szerkesztőbizottság irányítása alatt, mintegy félszáz közreműködő részvételével.

A budapesti Egyetemi Könyvtár Hevenesi-gyűjteményében találhatók Magyarország és Erdély legkorábbi, 17. század végi megyetérképei. A sorozatból egy lap hiányzott: Pozsony vármegye térképe. Ezt a hiányzó megyetérképet sikerült azonosítani Esztergomban, ezáltal teljes lett a térképsorozat.

Nyugat-Ausztrália 1980-ban megjelent bányászati térképén Andrew Mensaros, Ausztrália első magyar származású miniszterének neve olvasható. Az igényesen kivitelezett mű az ő rendelkezése nyomán jelent meg és azt példázza, hogy egy távoli országban készült térkép magyar vonatkozása olykor a közreadó döntéshozó személyét is jelentheti.

Írásunk legkiválóbb 19. századi térképmetszőnk, Karacs Ferenc Európa-atlaszának készítés- és kiadástörténetét ismerteti.

Lakatos István csíkkozmási plébános 1702-ben készítette el Székelyföld első részletesebb leírását. A mű eredeti, Széchényi Könyvtárban őrzött példánya két rendkívül értékes kéziratos térképet is tartalmaz. Az egyik térkép a szerző szerinti őshazát mutatja be, a másik, elsőként térképtörténetünkben, a Székelyföldet ábrázolja.

A Kultsár István és özvegy Kultsárné Perger Anna Mária által 1821 és 1834 között a Hazai ’s Külföldi Tudósítások című újság mellékleteként közreadott Európa-atlasz kiadástörténetének rekonstrukciója.
- 1 of 18
- következő ›